DSO-optimalizálás a gyakorlatban: hogyan szabadítsunk fel tőkét a kintlévőségekből?

A legtöbb magyar vállalatvezető és gazdasági igazgató számára a kintlévőségek kezelése kényszerpálya: vagy várnak a pénzükre a fizetési határidőig (vagy azon túl), vagy külső finanszírozót (bank, faktorcég) vonnak be. Van azonban egy harmadik, belső forrásokra építő út, amely nemcsak a likviditást javítja, de a vevőkapcsolatokat is erősíti.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, milyen gyakorlati lépésekkel csökkenthető a DSO (Days Sales Outstanding), és hogyan digitalizálható ez a folyamat.

Mi az a DSO? 

A DSO, angolul Days Sales Outstanding, magyarul a vevők átlagos forgási ideje, gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy egy vállalatnak átlagosan hány napba telik beszednie az ellenértéket az értékesítés után. Gyakorlatilag nézve azt, hogy átlagosan hány napig áll a vállalkozás pénze a vevőnél.

Minél magasabb ez a szám, annál tovább kell várni a bevételre, ami azért veszélyes, mert addig is a vállalkozásnak kell finanszíroznia a saját számláit, a béreket vagy az alapanyagot.

Hogyan mérjük a DSO-t? 

A DSO kiszámítása nem igényel bonyolult matematikai ismereteket, de a pontosság kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kapott szám valóban tükrözze a cég likviditási helyzetét. A méréshez egy adott időszakot (általában 30, 90 vagy 365 napos periódust) vizsgálunk. Ugyan cégenként eltérő lehet a gyakorlat, az általános képlet ez: 

DSO = (Időszaki bruttó vevőkövetelés/Időszak bruttó árbevétele) x Napok száma

A vevőkövetelések felírásakor fontos, hogy csak a nyitott, még ki nem fizetett számlákat vegyük figyelembe, illetve az értékesítésnél csak a halasztott fizetésű (átutalásos) számlákat számoljuk bele.

Az eredményt a legtöbb esetben napban mérjük. Így például, ha az elmúlt egy évben cége bruttó árbevétele 1 095 millió Ft volt, és az év folyamán a partnerek átalgosan 90 millió Ft-tal tartoztak, a számítás így néz ki: (90/1095) x 365 = 30. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 30 napba telt az évben, mire a pénz beérkezik a bankszámlára a számlázást követően.

Amennyiben ez a mutató folyamatosan emelkedik, az azt jelenti, hogy a cége finanszírozza a vevői növekedését, ami gátolhatja saját beruházásainak ütemét is. Ha túl hosszú, akkor pedig likviditási problémákat okozhat, így érdemes időben optimalizálni. 

A DSO optimalizálása

A DSO a kintlévőség-kezelés számos módszerével optimalizálható. Természetesen minden esetben érdemes a saját vállalkozásunkra és a partnerség viszonyára szabottan választani. A gyakorlatban négy területen érhet el gyors eredményt:

• Szerződéses feltételek: ha van rá lehetősége, tárgyaljon le rövidebb fizetési határidőket a megszokott 30-60 nap helyett, nagyobb projekteknél pedig kösse a teljesítést előlegfizetéshez.
• Proaktív kommunikáció: küldjön rendszeres, udvarias fizetési értesítéseket és emlékeztetőket már a lejárat előtt, ne csak a késedelem beálltakor.
• Vitás esetek kezelése: ne várja meg a fizetési határidő végét! Azonosítsa és rendezze a számlákkal kapcsolatos kifogásokat minél hamarabb, hogy azok ne akadályozzák az utalást.
• Ösztönözze a korábbi fizetést skontóval: alkalmazzon pozitív motivációt: ajánljon fel számlakedvezményt (pl. 0-3% között) partnereinek, ha a fizetési határidő előtt rendezik számláikat. Ezzel nemcsak hamarabb jut a pénzéhez, de a partnerkapcsolata is erősödhet.

Az ösztönzés erejével győz a skontó

A gyorsított számalfizetésért járó számlakedvezmény (a skontó) sokszor vagy ismeretlen vagy bonyolult megoldásként él a vállalkozók fejében. Pedig napjainkban már pár kattintással, akár napokon belül megérkezhet a vevőktől a pénz.

A DSO csökkentése például a még nem lejárt számlákra küldött skontóügyletekkel optimalizálható és nem csak win-win helyzetet teremt, és a partneri kapcsolatainkat is megerősítheti. 

Használhatunk dinamikus skontóajánlatokat is, amik esetében a vevők maguk választhatják ki a módosított határidőt és ahhoz az általunk megadott feltételek mentén kapnak számlakedvezményt. A SKONTO DSO Menedzserrel például ilyen ügyleteket akár több száz partnernek is küldhetünk egyszerre.