Minden a skontó könyveléséről egy helyen

Akár rendszeresen, akár alkalmanként skontózunk partnereinkkel, általában felmerül a kérdés, hogy mégis hogyan kell helyesen könyvelni a kedvezményt az előbb kifizetett számlákon. Bár első pillantásra nehéznek tűnhet, ha pár alapvető tényezőt tisztázunk, könnyen választ kapunk a kérdésre.

Skontó általános elszámolása

A skontó – ahogy a Mi az a skontó? cikkünkben is részletesen leírjuk – egy utólagosan nyújtott/kapott engedmény, melynek lényege, hogy egy számlát egy meghatározott kedvezmény fejében az eredeti fizetési határidő előtt kifizetnek.

Adott számla skontózását követően, annak könyvelésére korrekciót tartalmazó helyesbítő számlával vagy anélkül, egy megállapodási dokumentummal van lehetőség.

Megállapodási bizonylat

Adott számla skontózása egy egyszerű megállapodási okirattal elszámolható. Ilyenkor nincs szükség helyesbítő számlára, csupán egy általános megállapodási bizonylat kiállítása is elég. Fontos, hogy ebben rögzíteni kell a felek közötti árengedményt, a módosított határidőt és minden esetben hivatkozni kell a skontózott eredeti számla adataira.

Ez az elszámolás legpraktikusabb módja, hiszen kevesebb adminisztrációt igényel, és mivel az áfa mértéke sem változik, az adófizetés utánkövetése is könnyebb.

A Skonto Platformon minden elfogadott skontó ügyletet követően a rendszer automatikusan generálja a megállapodási bizonylatot, így még egyszerűbbé téve a folyamatot. 

Korrekciót tartalmazó helyesbítő számla

Egy skontózott számla esetében lehetőség van az eredeti számla mellé egy helyesbítő számla kiállítására is, ahol a kapott/adott kedvezményt elszámoljuk.

Ebben az esetben egy, a diszkontot tartalmazó helyesbítő számla keletkezik, amiben hivatkozni kell az eredeti számlára megjegyzésben (pl. 1% skontó kedvezmény miatt). Így természetesen az áfa mértéke is csökken, erre pedig mindig abban az adómegállapítási időszakban kell figyelni, amikor a skontózás megtörtént, így az adófizetéskor erre kifejezetten ügyelni kell.

A skontó könyvelése

A skontó könyveléséről a számviteli törvény ír részletesen. Értelemszerűen különbséget kell tenni az adott és a kapott kedvezmények között, de a diszkontok mértéke is számít.

Az adott kedvezmény könyvelése

Az adott kedvezményt a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai (879-es főkönyvi számla) között kell feltüntetni. Ha az adott kedvezmény meghaladná a törvényben meghatározott 3%-ot, akkor az ezt meghaladó részt az egyéb ráfordítások között kell könyvelni.

A kapott kedvezmény könyvelése

A kapott kedvezmény könyvelése ennek a fordítottja: a 3%-ot nem meghaladó diszkont összeget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei (979-es főkönyvi számla) között kell könyvelni. Ha az engedmény meghaladja a 3%-ot, akkor azt egyéb bevételként kell kezelni.

Különleges esetek

Skontózott számla sztornózása

Előfordul, hogy a már kiállított, skontózott számlákban valamilyen hibát veszünk észre, akár minőségi kifogás vagy visszáru miatt sztornózni kell azt. Ilyenkor az eredeti számlára hivatkozva egy teljesen azonos tartalmú, de negatív előjelű sztornó számlát állítunk ki.

A sztornó számla értelemszerűen a teljes eredeti számlát érvénytelenné teszi. Tehát minden korábbi pénzügyi műveletet semlegesít, ebből következik, hogy a korábban elszámolt skontó is megszűnik. Nincs szükség külön skontó sztornó bizonylatra, a sztornó számla elég.

A sztornózott számla alapján vissza kell fizetni az eredeti számla szerint kifizetett teljes - azaz a skontóval csökkentett, bankszámlára érkezett - összeget. A visszautalás mellett a beszámítás lehetősége is fennáll, amikor a már kifizetett összeget levonjuk az új számla végösszegéből, így a vevőnk a lehetséges különbözetet kell kifizesse.

Attól függően, hogy a sztornó számlát követően kiállított új számlát is skontózni kívánjuk-e, a következő lényeges különbségeket kell ismernünk: 

• Beszámítás esetén skontó csak a különbözeti összegre igényelhető, ami kisebb tételnél pénzügyileg nem biztos, hogy megtérül.
• Visszautalás esetén a visszautalás dátumától függ, hogy megéri-e újra skontóztatni a számlát. Ha a visszautalás dátuma független az új számla pénzügyi teljesítésétől, akkor a gyakorlatban (inkrementális) cash flow szempontból nincs különbség a sztornózott számla helyett kiállított számla skontózása és egy teljesen új számla skontózása között.

Skontózott számla helyesbítése - részleges módosítás helyesbítő számlával

Ha nem az egész számlát akarjuk törölni, csak módosítani - azaz a számla tartalmában, összegében van eltérés, de az ügylet nem hiúsul meg teljesen - akkor a helyesbítő számlára lesz szükségünk. Ez nem szünteti meg az eredeti számlát, csak módosítja azt, emiatt a korábban adott skontó mértéke is változhat. Ilyenkor a skontó kezelésére két lehetőségünk van:

• Újraszámolják a skontót a módosított végösszeg alapján
  Ilyenkor bonyolultabb adminisztráció. Ha a számla értéke csökken, a korábban adott skontó érték is csökken.
• A felek úgy tekintenek az eredeti számlára, hogy az pénzügyileg rendezve lett.
  Tehát csak a módosított összeg (különbözet) kerül beszámításra vagy utalásra. Ez a megoldás sokkal gyakorlatiasabb. Kevesebb adminisztrációval jár, és jobban követi a cash flow valós alakulását. A gyakorlatban a legtöbb partner ezt a lehetőséget alkalmazza.

A skontó nem automatikusan jár a helyesbítő számlák különbözetére. Újra felajánlása vagy elfogadása mindig egyedi döntés kérdése.

Automatikus skontó ügyintézés

A Skonto Platformon kiállított bizonylatok egyszerűvé és egyértelművé teszik a könyvelést. A partneri programokban vagy a SKONTO ECHO funkcióval elfogadott skontó ügyletek után a rendszer automatikusan elkészíti a skontó megállapodás bizonylatát, amit akár könyvelője is bármikor letölthet a felületről (akár saját fiókjával).